Mivel az unokahúgom párja szívinfarktust kapott, így le kellett mennie Füredre a kórházba. Éviék egy barátnőjének van ott telke, így Évi és Bius is le tudott menni vele.
Meglátogattuk őket Anyáékkal csütörtökön. Reggel indultunk. Reggelizni már nem volt időnk, így gondoltuk majd útközben találunk valamit. Szonja a gyerekülésben, először aludt úgy fél órát, de aztán felébredt és játszott. ELég jól bírta.
Megálltunk egy benzinkútnál és nem volt semmi szendvicsük. Úgyhogy a második benzinkútnál sikerült vennünk olyan háromszög szendvicset. Én barbecus-csirkéset vettem magamnak. Igazából nem nagyon ízlett, de mivel éhes voltam, megettem a felét. Utána aztán egy órán keresztül olyan gyomorgörcsöm volt, hogy majd meghaltam.
Persze közben Szonja is elunta magát, úgyhogy torkaszakadtából ordított, kivettem őt kicsit az ölembe, ott megnyugodott, de nem bírtam őt tartani a fájdalomtól. Úgyhogy anyával helyet cseréltünk.
Aztán nemsokára meg kellett állnunk és kiszálltam és ki is jött a szendvics. Mindez persze egy árokparton, ahol egy csomó autó ment el mellettünk, még így sosem hánytam, hogy közben ennyien "nézték". Érdekes élmény volt.
Viszont szerencsére megkönnyebbültem, így sikerült a nap többi részét élvezni. A kórházhoz mentünk elsőnek, de Joci éppen vizsgálaton volt, így lejött értünk Évi és elmentünk a telekre.
A telek nekem nagyon teszett, jó nagy. Egy nagyon klassz házacska volt rajta, ami jó sok szobából állt. Az első szoba, ahova bement az ember, az egy nappali és a konyha egy része. A bejárati ajtó úgy volt megoldva, hogy teljesen el lehetett tolni és nagy nyílást lehetett csinálni elöl a házon. Mint külföldön valami tengerparton. Aztán a szoba végén volt egy kis ebédlőasztal és attól jobbra egy konyha.
Ebből a szobából még nyílt jobbra és balra is szoba. BAlra egy kis folyosó volt, és onnan két szoba nyílt. Jobbra egy nag yétkező volt és abból is nyílt még egy szoba. Erre volt valahol a fürdő is, bár én azt nem láttam.
Bius éppen aludt, de nemsokára felkelt. Mi mentünk be érte Szonjával. Nagoyn örült Szonjának. Annyira édesek voltak, most volt először, hogy Szonja is végre kommunikált vele. Azágyon ülve Bius belerakta Szonja fejébe a plüss állatját. Erre Szonja ellökte és mondta a magáét Biusnak. Aztán Bius kikerekedett szemekkel nézte, majd gondolta újra belerakja az arcába. Úgyhogy Szonja újra ellökte és dumált. Cukik voltak nagyon!
Később aztán egy tálkát is adtak egymásnak át, oda-vissza, ez is jó játéknak bizonyult! Vittem egy Pomber macis chipset Biusnak. Persze Szonja még nem ehet ilyesmit. De Bius úgy döntött, hogy ez hülyeség, úgyhogy vitt Szonjának is egy macit. Mire észrevettük már befalta a felét Szonja. Úgyhogy hagytam, hogy megegye azt az egy darabot! Nagyon ízlett neki. Aztán együtt ebédeltek a kicsik. Bius valami sárgarépás, húsos főzit. Szonjának egy üveges brokkolis krumplit vittem. Most evett először üveges ételt. Szerencsére ízlett neki.
Utána lementünk a partra. Persze Szonja elaludt, így nem is látta a BAlatont. Fényképezőt nem vittem (minek is???), úgyhogy még kép sincs róla, hogy volt ott Szonjabébi! :( Megetetük a kacsákat és hattyúkat. Élveztem nagyon. Utoljára 14 évesen voltam a Balcsin. Jó volt újra látni!
Utána még taliztunk Jocival és indultunk haza. Persze hazafelé is a fél utat a kezembe töltötte Szonja, egyszerűen annyira ordított az ülésben. Én nem is tudom, hogy hogyan gondolják a rendőrök, hogy több órát az ülésben lehet tartani a kölyköket. Vagy más gyerekek elvannak, csak az enyém nem???
És az utójáték a kiránduláshoz. Utána már nem fájt a gyomrom, egészen másnap reggelig. elkezdett menni a hasam, meg olyan gyomorgörcseim voltak egész nap. Aztán mindeféle gyógyszert bevettem, de nem sok javulás volt. Délután hozott Jani valami bélflóra visszaállítót, talán ez használt a legtöbbet. Mára (szombat) már elmúlt, remélem jól is leszek mostmár!!!
.jpg)
Utolsó kommentek