11-re volt időpontunk. Persze már csúszásban voltak mire odaértünk, de szerencsére csak 15-20 percet kellett várnunk és mehettünk be. Aznap szerencsére babusnak nem volt éppen semmi baja, nem köhögött, nem prüszkölt..stb...
Teljesen meg volt elégedve a dokinéni vele! Annyira örültem! Le kellett raknom egy ágyra és odatett a végére a dokinéni pár dolgot, mobilt, valami játékot, tollat, hogy másszon oda babus. Persze Szonja szokásához híven háromszor meggondolta, hogy érdemes-e azokárt a cuccokért elindulnia. Végül úgy döntött, hogy valami lesz, úgyhogy feltette szépen a fenekét, a fejét le az ágyra. Jót nevettünk rajta. De aztán végül négykézlábra állt és elindult végre, odamászott a cuccokhoz. A dokinéni nézte, hogy teljesen egyenesen , jó tartással csinálta.
Még egyszer kell már csak majd mennünk, amikor már teljes biztonsággal fog járni Szonja.
Utolsó kommentek