Miután átfordult Szonjababa és azóta is gyakorolja, ezért ha egy kicsit gyakoroljuk többet itthon a gombócozást, akkor már nem kell majd ilyen intenzitással járnunk, csak kéthetente, havonta. De mondta a gyógytornász, hogy szeretné majd figyelemmel kísérni egészen addig, míg el nem indul. Persze már az is könnyebbség lenne, ha csak havonta kétszer kéne mennünk. Azt azért még ki tudjuk fizetni!
Előttünk egy törpe házaspár volt. Már a papucsokból sejtettem az előszobában, hgoy valami turpisság van, mert volt egy nagyon pici gyerekpapucs, egy nagyobb gyerekpapucs, meg egy felnőtt. De a felnőtt is max. 39-es, de leginkább még kisebbnek tűnt. Aztán hallottam, hogy bentről egy apukahang is van, meg anyukahang is és csak egy gyerek. Aztán amikor nyílt az ajtó meg is láttam őket, hogy milyen kis apró család.
Utána elmentünk a mellette lévő utcába egy vendéglátós boltba, ahol megvettük a műanyag tányérokat az esküvőre. Persze még nem jött meg a szállítmány, de nem kellett csak úgy 15 percet várnunk és megérkezett. Szonja aludt, apáék meg még úgysem jöttek értünk, így ráértünk teljesen. Persze az egyik tányér nem olyan lett, amit rendeltünk, de jövő hétre kicserélik. Úgyis még poharat rendeltem, bár már vettünk, de elég keveset.
Közben dumáltunk a pasival. Elmesélte, hogy a legkisebb gyerekükön egy éves kora után jelentkeztek az autizmus jelei. Szegények.
Utolsó kommentek