Az első oltást kicsit később kaptuk meg, mint kellett volna, megvártuk, hogy elérje a 4 kilót a kicsi.
Így április 7-re esett a nagy nap.
Ezt kapta:
DTPa+IPV+Hib
Néhány érdekességet idemásolok az oltásokról, hogy mire jók, amiket most kapott. Muszáj nekem is megtanulnom, mert a doki tőlem kérdezte, hgoy mit kapott már a gyerek, és mások is egyfolytában kérdezgetik. A tanácsadáson is erről beszélgettek az anyukák. Én meg mint a hülye néztem!
Természetesen este hőemelkedése lett a kicsinek, ami nem volt nagy, de épp elég ahhoz, hogy én hülyére aggódjam magam. Először 37,2 lett ahője, de aztán egy óra múlva már lement 37-re, maj dutána teljesen az alá. Így már nyugodtan tudtam aludni.
Amúgy a kicsit annyira kiütötte az oltás, hogy egész nap aludt!
És akkor a tudnivalók:
Védőoltások
Az oltás tipikus példája annak, amikor valami pillanatnyi rossz történik azért, hogy hosszú távon jó dolgunk legyen. Számtalan ilyen dolog vár még a gyermekre az életben, tehát az oltások a kicsi értelmének fejlődésével egyre inkább alkalmat kínálnak arra, hogy belátásra, előrelátásra, megfontoltságra neveljük és elmagyarázzuk neki az oltás értelmét.
Védőoltások
Semmiképpen sem szabad a piciket "szurival" ijesztgetni, ha rosszak. Fontos, hogy a szülő se féltse gyermekét az oltáskor elviselendő kellemtetlenségtől. Szakmailag megfogalmazva a gyermekkorban adott védőoltások célja az, hogy a korábban nagy számban, járványosan előforduló, gyakran halállal végződő vagy súlyos maradványtünetekkel gyógyuló fertőző betegségektől a gyermekeket megóvjuk.
Hogyan alakítja ki a szervezet immunrendszere a védettséget?
Az élőlények, így az ember szervezetét is a kívülről bekerülő illetve a benne található más, többnyire mikroszkopikus élőlények (baktériumok, vírusok, gombák stb.) betegséget okozó hatásai ellen egy bonyolult, egyes részei között több ponton és többszörösen összefüggő védekező apparátus, az immunrendszer védi. A kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) mindegyike tartalmaz olyan alkotórészt, ún. antigént, amely alapján az immunrendszer előbb a szervezet számára idegenként felismeri, majd leküzdése céljából ellenanyagot (más néven antitestet) kezd képezni. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való első találkozáskor bizonyos időre, napokra, esetleg hetekre van szükség. Az immunrendszer megfelelő sejtjei minden egyes új kórokozót "megjegyeznek" (immunmemória), ezért a későbbiekben, a kórokozóval való ismételt találkozáskor az antitestek képződése nagyon gyorsan, szinte robbanásszerűen történik. A szervezetbe került kórokozó elpusztul, ismételt fertőző betegség kialakulására nincs lehetőség. Egyes fertőző betegségek (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz) átvészelése után az immunrendszer élethossziglan tartó védettséget biztosít. Más betegségek esetében (pl. skarlát) ez a védettség csak rövidebb idejű, néhány hónapig vagy néhány évig tart.
Az immunitásnak azt a fajtáját, amely antigén hatásra alakul ki, aktívnak nevezzük. Kiállott fertőző betegség után természetes aktív, védőoltás hatására mesterséges aktív védettség alakul ki. Amikor az antitest készen kerül a szervezetbe, passzív immunitásról beszülünk.
Mesterséges passzív immunitás létrehozása céljából az ellenanyagot készen visszük a szervezetbe. Természetes passzív immunitásról csak néhány hónapos csecsemők esetében beszélhetünk, akik szervezetébe a kész ellenanyag magzati korban az anya véréből a méhlepényen keresztül, ill. születés után az anyatejjel kerül be. A passzív immunitás részletesebb ismertetése meghaladja a védőoltásokról adott információk kereteit.
Hogyan hatnak az oltások?
Védőoltás adásakor az immunrendszert mesterségesen késztetjük az aktív védettség kialakítására. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített (attenuált) formáját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. Védőoltás adásakor a természetes folyamatot csak utánozzuk, és mivel a legtöbb védőoltásban lévő hatása gyengébb a betegségért felelős kórokozó antigén hatásánál, a megfelelő védettség elérése érdekében az egyes oltások ismétlésére van szükség.
A védőoltások kifejlesztésekor az egyik cél az, hogy a szervezetbe lehetőleg csak védelmet biztosító (protektív) antitest kialakulásáért felelős antigént vigyük be; ez azonban csak a védőoltások egy részénél megoldott. Ilyen antigén lehet:
- az adott fertőző betegséget kiváltó bakteriális méreganyag (toxin) megfelelően átalakított, betegséget nem okozó, de immunválaszt kiváltó formája (anatoxin, toxoid),
- egyes vírusok, önmagukban betegséget okozni nem képes alkotórészei,
- egyes baktériumok sejtfalának alkotórészei.
Minden védőoltás tartalmaz adalékanyagokat (konzerváló anyagot, antibiotikumot, a felszívódást egyenletesebbé tevő adalékot, stb.), ill. a gyártás során, a nagyfokú tisztítás ellenére visszamaradó anyagokat (pl. tojásfehérje). A konzerváló anyagok közül leginkább a tiomerzálról ismert, hogy allergiát okozhat. Az antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szennyeződés megelőzése érdekében van szükség, az oltásokban található antibiotikum mennyisége minimális. Leggyakrabban neomycint, gentamycint, ritkábban penicillint alkalmaznak. A felszívódás egyenletesebbé tételére leggyakrabban alumínium-hidroxidot tesznek védőoltásokhoz.
Vannak-e az oltásoknak veszélyei, mellékhatásai?
Minden védőoltásnak lehetnek mellékhatásai. Ezek részint az oltóanyag jellegéből részint az oltás technikájából (injekció!) adódnak. Gyakran a védőoltás beadása után oltási reakciók jelentkezhetnek, ami többnyire hőemelkedés, esetleg alacsonyabb láz, az oltás beadása helyén észlelt bőrpír formájában jelentkezik. Az oltási reakciónál súlyosabb mellékhatás az oltási szövődmény. Az oltási reakció és szövődmény elkülönítése és kezelése a gyermekorvos feladata. Bizonyos betegségek és állapotok esetében egyes védőoltások nem adhatók. Általános szabály, hogy nem ép immunrendszerű személyek élő, attenuált vírust vagy baktériumot tartalmazó oltást nem kaphatnak. Nem adható szamárköhögés elleni oltás egyes idegrendszeri betegségekben. Kismamáknak a haszon/kockázat mérlegelése után bizonyos védőoltások beadhatók. Elvégzett vagy tervezett műtét után a beavatkozás jellegétől függően, annak immunrendszert gyengítő hatása miatt 3-6 hétig nem lehet oltást adni. E szabályok alól azért vannak kivételek. Ellenjavallt a védőoltás, ha valamelyik alkotórészre az oltandó személy allergiás. Ilyen esetekben a védőoltás javallatainak és ellenjavallatainak mérlegelésével az orvos az adott személyre szabottan dönt. Védőoltás beadása minden esetben orvos feladata. A nem kötelező védőoltások adásának indokoltságát és minden védőoltás beadásának esetleges ellenjavallatainak megállapítás szintén orvosi feladat. A védőoltások magas technológiai színvonalú gyógyszeripari termékek. Szigorúan tilos védőoltást bizonytalan forrásból (árustól, piacról stb.) vásárolni.
Egyes országokban, így Magyarországon is, bizonyos fertőző betegségek elleni védőoltások beadása adott (többnyire néhány hónapos, ill. éves) kor elérésekor törvényileg kötelező, alóla átmeneti vagy végleges felmentést csak azok a gyermekek kapnak, akiknél az oltás beadásával kapcsolatban súlyos mellékhatások vagy szövődmények várhatók. A törvényi szabályozásnak köszönhetően Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság aránya 95 % feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük ún. kollektív immunitása által védettek. Vannak olyan országok, amelyekben kötelező védőoltások nincsenek, de bizonyos oltások nélkül gyermekeket, fiatalokat gyermekjóléti, oktatási intézményekbe, kollégiumokba nem vesznek fel.
Néhány (többnyire trópusi) ország munkavállalási vagy akár turisztikai céllal történő beutazáskor megköveteli egyes védőoltások meglétét, amelyekről utazás előtt feltétlenül tájékozódni kell.
Magyarországon a gyermekek korhoz kötött védőoltásai az alábbiak:
|
A BCG a tuberkulózis elleni oltás. A Di-per-Te a torokgyík, a szamárköhögés és tetanusz elleni vakcinakombináció neve; a diphteria, pertussis és tetanus szavak kezdő szótagjainak összeolvasásából adódik. A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltás első alkalommal injekció (IPV), a továbbiakban szájon át adott Sabin cseppek (OPV) formájában történik. Az Act-HIB oltás 1999. április 01. óta kötelező. Az Engerix B a B-hepatitis (a fertőző májgyulladás egyik formája) elleni vakcina. Az MMR a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen véd, a rövidítés a betegségek (morbillin, mumps, rubeola) latin nevének kezdőbetűiből adódik. A védőoltások túlnyomó többségét injekció formájában adjuk be.
A fent felsorolt, kötelező oltásokon kívül hazánkban már most is számos egyéb vakcina kapható (meningococcus, pneumococcus, A-hepatitis, influenza, kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás, bárányhimlő, stb. elleni oltás), melyek beadása bizonyos esetekben nagyon ajánlatos.
Di-Per-Te kötelező védőoltás
A diphteria-pertussis-tetanus elleni kombinált védőoltás, Magyarországon 1954 óta kötelező.
Di-Per-Te kötelező védőoltás
A védettség kialakítása ennél az oltásnál is az alapimmunizálásból (I/a 3 hónaposan, I/b 4 hónaposan, I/c 5 hónaposan) és az emlékeztető (II. - 3 évesen, és III. - 6 évesen) oltásokból áll.
Ahogy minden oltásnál, a Di-Per-Te esetében is a következő fontos kérdésekre kell kitérnünk:
- Miért van szükség Di-Per-Te oltásra?
- Mit kell tudni az oltóanyagról?
- Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Miért van szükség Di-Per-Te oltásra?
Diphteria (torokgyík):
Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka-hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diphteria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban.
A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottsági aránynak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diphteria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek.
Magyarországon diphteria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Előtte ebben a betegségben sok kisgyermek halt meg, ahogy olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvében is.
Pertussis (szamárköhögés)
Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását, jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egy évesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.
Tetanus (merevgörcs)
Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, ill. az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos. Magyarországon azon újszülötteknél, akik valamilyen ok miatt nem kórházban születnek, tetanusz elleni passzív immunizáció végzendő. Az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását.
Mit kell tudni az oltóanyagról?
A védőoltás a diphteria-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (toxoid) tartalmazza.
A Bordetella pertussis-nak több antigén természetű alkotója ismert. A Magyarországon forgalomban lévő védőoltás nem toxoidot (vagy más antigén természetű alkotót), hanem elölt egész baktériumot tartalmaz. A Di-Per-Te oltás súlyos mellékhatásaiért legtöbbször a pertussis komponens a felelős. Kidolgoztak olyan pertussis vakcinát, amely nem az elölt egész baktériumot, hanem csak az antigén tulajdonságért felelős részeket tartalmazza (ún. acelluláris avagy sejtmentes vakcina).
A tetanusz elleni védőoltás Magyarországon az 1941. január 1. után születetteknél kötelező. A védőoltás a tetanusz-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (anatoxin, toxoid) tartalmazza. A tetanusz-toxoidot "szóló" (monovalens) formában széles körben használják a sebészeti gyakorlatban olyan sérülések ellátásakor, amikor fennáll a tetanuszos fertőzöttség veszélye vagy gyanúja. A sérülés tetanusz-gyanús voltának megállapítása a sérültet ellátó sebész feladata. Tetanusz anatoxin allergizáló tulajdonsága miatt hat hónapnál gyakrabban nem adható. Ha sérülés miatt olyan gyermeknek kell tetanusz oltást adni, akinek valamelyik Di-Per-Te vagy Di-Te oltása esedékes, erre az ellátó sebész figyelmét fel kell hívni; ilyen esetben az esedékes Di-Per-Te vagy Di-Te oltás adandó. Kérdéses esetben a sebész és a gyermekorvos konzultáljon.
Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Leggyakrabban ennél az oltásnál fordulhat elő oltási reakció, mely leggyakrabban láz, ill. az oltás helyén jelentkező bőrpír, fájdalmas duzzanat. Nem szabad adni a Di-Per-Te oltást lázas betegeknek, progresszív idegrendszeri betegségben szenvedőknek, asztmásoknak. Nem szabad ismételten Di-Per-Te-vel oltani azokat a gyermekeket, akiknél az előző Di-Per-Te oltás súlyos szövődményt okozott.
Az oltás napján és a következőn a kicsinek hőemelkedése, esetleg láza lehet. Megelőzhetjük, ha az oltással egyidőben lázcsillapító kúpot adunk neki. 3-4 óránként mérjünk lázat és szükség esetén ismételjük a kúpot. Enyhe bágyadtságot és étvágytalanságot is tapasztalhatunk. Az oltás helye kissé fáj, ezért tegyünk rá vizes borogatást. Ha az oltás helyén kis göb keletkezik, ne aggódjunk, néhány hét alatt felszívódik.
Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.
Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.
Act-HIB kötelező védőoltás
Áttekintve a ma nálunk kötelező, korhoz kötött védőoltásokat, többször is találkozunk ezzel az oltással. Hogy miért? A védettség kialakítása ugyanis egy alapimmunizálásból és további emlékeztető oltásokból áll. Az alapoltást 2 hónapos korban kapják meg a babák, és emlékeztető oltást kapnak 4-, 5-, valamint 15 hónapos korban is.
Ahogy minden oltásnál, az Act-HIB-nél is, a következő fontos kérdésekre kell kitérnünk:
- Miért van szükség az Act-HIB oltásra?
- Mit kell tudni az oltóanyagról?
- Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Miért van szükség Act-HIB oltásra?
A "HIB" a Haemophilus influenzae B baktérium nevének a rövidítése. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendő a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz, de az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó. Két nagy, a betegséget okozó tulajdonságát is meghatározó csoportja van: a tokot termelő és a tokot nem termelő csoport. A tokot termelő csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis), gégefő-gyulladás (epiglottitis), szepszis, tüdőgyulladás (pneumonia), szeptikus ízületi gyulladás (arthritis), csontvelőgyulladás (osteomyelitis) okozásáért felelős. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül potenciálisan halálos is lehet.
Mit kell tudni az oltóanyagról?
A védőoltás a kórokozó poliribozil-ribitol-foszfát (PRP) tokanyagát tartalmazza, olyan antigént, amely protektív antitest képzését indukálja. A jobb antigénhatás érdekében a PRP-t más baktérium fehérjéjéhez konjugálják. A védőoltás a Haemophilus influenzae B tokot nem termelő csoportja ellen nem véd, így az ezek által okozott enyhébb légúti betegségek (az arcüreg-gyulladás, középfül-gyulladás stb.) továbbra is gyakoriak. A Haemophilus influenzae B elleni oltás Magyarországon a '90-es évek eleje óta hozzáférhető, több oltás is kapható. Az Act-HIB nevű oltóanyaggal végzett oltás az 1999. április 1. után született gyermekek részére kötelező. A nem csecsemőkorú oltandókkal és a többi Haemophilus influenzae B elleni oltással kapcsolatos információkat ld. a nem kötelező védőoltásoknál.
Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Nem szabad elvégezni az oltást akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevőjére az oltandó gyermek allergiás.
Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.
Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.
IPV és OPV kötelező védőoltások
Intramuscularis polio vakcina és oralis polio vakcina: a járványos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, poliomyelitis anterior acuta) elleni védőoltások.
IPV és OPV kötelező védőoltások
Az IPV oltást 3 hónapos korban kapják meg a babák. Az OPV-vel, vagyis a Szabin-cseppekkel több alkalommal is találkozhatunk, így 4 és 5 hónapos korban, 15 hónapos korban, 3 éves, valamint 6 éves korban.
Miért van szükség poliomyelitis elleni oltásra (IPV, OPV)?
Intramuscularis polio vakcina és oralis polio vakcina: a járványos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, poliomyelitis anterior acuta) elleni védőoltások. A betegség kórokozója a poliovírus 1, 2. és 3. típusa. A poliovírusok az enterovírusok közé tartoznak. Az enterovírusok közös jellemzője, hogy a beteg ember szervezetéből a széklettel ürülnek, szennyezett tárgyak, piszkos kéz közvetítésével terjednek, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe és betegségek egész sorát (agyhártyagyulladás, torokgyulladás, májgyulladás stb.) képesek előidézni. A poliovírusok a gerincvelő azon részét - ún. elülső szarvát- betegítik meg, ahol az izmok mozgatásáért felelős impulzusokat kibocsájtó idegsejtek (ún. motoros neuronok) találhatók. Ha vírusfertőzés következtében a motoros neuronok bizonyos hányada elpusztul, az anatómiailag hozzájuk tartozó izmok nem kapnak impulzusokat, ennek következtében nem képesek mozgásra, megbénulnak. Egyes esetekben a poliovírusok az ún. nyúlt agyvelőben található légzésközpont motoros neuronjait támadják meg, aminek a következménye a légzőizmok bénulása. Magyarországon járványos méretekben az '50-es évek közepén fordult elő Heine-Medin kór (ekkor szervezték meg a légi mentést és a légi betegszállítást). A betegség behurcolására ma is számítani lehet, mert a világ azon részein, ahol a védőoltás nem kötelező, előfordulhat Heine-Medin kór.
Mit kell tudni az oltóanyagról?
IPV: Feltalálója után Salk vakcina néven is ismert. Az oltás elölt poliovírusokat tartalmaz. Az oltási sorozat első tagja. Azért adjuk elsőnek, hogy segítségével előkészítsük az immunrendszert az OPV fogadására. Az első Di-Per-Te oltással együtt adják külön oltásként (Imovax) vagy a Di-Per-Te-vel egy oltásban (Tetracoq).
OPV: Feltalálója nevével Sabin-cseppekként vált közismertté. Élő, legyengített (attenuált) poliovírusokat tartalmazó oltás. Szájon keresztül cseppek formájában adjuk. A vírusok a bélben elszaporodnak, így nemcsak az általános védettséget biztosítják, hanem a bélnyálkahártyán helyi immunitást is létrehoznak. Ez azért szükséges, mert a kórokozó ("vad") poliovírusok is a bélben szaporodnak, de az immunizált személy bélnyálkahártyáján termelődő helyi antitestek a vad vírusok szaporodását nagymértékben gátolják. A Sabin-cseppek adásának ismétlése szükséges. Általában más védőoltással kombinálják.
Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Az IPV-t nem szabad beadni akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevőjére az oltandó gyermek allergiás.
Az OPV ellenjavallatai szintén az akut betegség, lázas állapot, terhesség, immunszuprimált állapot, neomycin allergia, műtét; különösen a szájban és a garatban végzett beavatkozás. Az oltás veszélye, hogy a szervezetben szaporodva az oltóvírus visszanyeri kórokozó tulajdonságát ("felpasszálódik"), ilyenkor betegséget, oltási poliomyelitist okozhat. Az oltási poliomyelitist védjük ki az IPV adásával.
Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.
Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.
Utolsó kommentek