Ma újra láthattam a kislányomat! :) és újra a kezemben volt! Megint végigbőgtem az egészet, bár most már előtte is sírtam, még amikor nem is volt a kezemben, csak nézegettem őt. Aztán még kifelé is, amikor már jöttem el... Leginkább azért sírok, mert olyan aranyos, inkább örömkönnyek ezek!

Reggel beszéltem telefonon a doktornővel. Azt mondta, hogy egyenlőre nem sárgult be és mivel már nagy baba, ezért emelték a kajaadagját és kapott innivalót is. Így a dokinéni szerint nem fog besárgulni.

Van egy kis rossz hír is, sajnos nem nagyon eszik cumisüvegből, egyrészt nem tud, másrészt meg lusta is! Hát remélem összeszedi magát, mert ugye addig amíg nem eszik hiába akárhány kiló, de nem hozhatjuk haza! Pedig már alakulóban a szobácskája, szerintem a hétvégén már meglesz nagyjából.

Hazafelé voltam a gyerekorvosnál. Mivel nem azt az orvost akarom, akihez tartozunk. Erre mit mond a doki? Hogy nem szívesen vállalja most a kicsit, de csak azért, mert akihez tartozunk dokinéni éppen beteg és nem tartja etikusnak, hogy lenyúl egy gyereket tőle a háta mögött. Pedig független a betegségétől, mert semmiképp nem akartam volna azt a dokinénit. Na mindegy... Mindenesetre megígérte, hogy majd ő jön ki a kicsihez egyenlőre, aztán majd meglátjuk...

Képek: