május 22-én pénteken hagytam először otthon a kicsit a leghosszabb időre. Persze egyszer már voltam Biusra vigyázni, akkor anyával maradt a kicsi. De most voltam el én egy "buliba" és úgy maradt itthon a kicsi anyával és este meg Janival.

Persze mikor indultam el, mintha tudná, hogy mi van, elkezdett sírni, úgyhogy már majdnem meggondoltam magam. De aztán szerencsére abbahagyta, így el tudtam menni végre.

14:20-kor indultam itthonról és 21:30-körül értem haza, úgyhogy végülis nem volt olyan sok idő.

Anya mesélte másnap, hogy egy szemhunyást nem aludt a kicsi délután csak ha a kocsiban folyamatosan tologatta anya, ha megállt, akkor felkelt. Aztán este teljesen kiakadt, alig bírt vele Jani. Végülis sikerült nagynehezen megnyugtatnia és mikor hazaértem, akkor Janin aludt éppen. Utána két evésnél is nem nézett rám, gondolom ez volt a bosszú amiért itthon hagytam.

A buli viszont nagyon jó volt, már ezer éve nem voltam együtt a kollégáimmal. Nagyon jókat nevettem, már fájt a hasam.

Amúgy odafelé és ott nem is hiányzott annyira a kicsi, de hazafelé már nagyon vágytam rá, hogy láthassam! Mostanában nem tervezem, hogy újra itthagyom ennyi időre.